Telekalakítás, telekhatár kimérés
A telek kitűzését bármelyik földtulajdonos vagy kezelő megrendelheti a földmérőtől, amikor szükségesnek tartja. A telekhatár kijelölésekor a földmérő csak az ingatlan-nyilvántartási térkép szerinti határt állíthatja be. Ha a tulajdonosok eltérő birtokhatárról egyeznek meg, azt telekalakítási változási vázrajzon keresztül lehet érvényesíteni. A telek kitűzése mindenképpen szükséges például új kerítés építése esetén, de telekvásárlás előtt is javasolt egy földmérővel kijelöltetni a telekhatárokat, mivel ez számos későbbi kellemetlen vita elkerülését segíti a tényleges természetbeni határok meghatározásával.
A telekhatár kitűzés végzése során a hatályos (8/2018. (VI. 29.) AM rendelet) jogszabálynak megfelelően kell eljárni.
Nem végezhető el a telekhatár kitűzése akkor, ha az ingatlan tulajdoni lapján az ingatlan területével, határvonalával vagy tulajdonjogával kapcsolatos perfeljegyzés szerepel. Ebben az esetben, földmérési munka az ingatlannal kapcsolatban a perben kirendelt igazságügyi szakértő kivételével nem végezhető, kivéve, ha a bírósági határozat meghozatalához változási vázrajz szükséges. A tulajdonosnak a földmérő részére írásban kell nyilatkoznia, hogy a földrészlet határát érintő per nincs folyamatban. Arról is nyilatkozni kell, ha volt már ilyen per, de már jogerősen lezárult.
Kitűzés, épület alap kitűzés
Amennyiben be van kerítve a telek, akkor elvileg egy képzett építési vállalkozó is el tudja végezni ezt a munkát. Viszont sok esetben előfordul, hogy a meglévő kerítés nincs jó helyen, nem a jogi határon fut és ha ehhez a rossz helyen lévő kerítéshez képest tűzi ki az építési vállalkozó az épületet és az így rossz helyre épül, akkor az később komoly jogi vitákhoz vezethet.
Az épületek kitűzésénél minden esetben a földhivatali digitális alaptérképre (és remélhetőleg egy tervezés előtti helyszíni állapot felmérésre) építve a terv adatait betranszformáljuk az országos rendszerbe, és így végezzük el a pontos épület alap kitűzést.
Használati megosztás
A használati megosztás az osztatlan közös tulajdonban lévő telek használat szerinti megosztását jelenti. A földmérő használati megosztási vázrajzot készít a kialakított területekről, és a vázrajzon szereplő területi adatokat belefoglalják a megállapodásba, amelyet egy ügyvéd segítségével készíttethetnek el és ellenjegyeztethetnek.
Fontos tudni, hogy ha a tulajdonostársak között nincs erre vonatkozó megegyezés, minden négyzetméter ugyanolyan közös marad, mint az egész ingatlan. A használati megosztás vázrajzának elkészítése földmérő által akkor válik szükségessé, ha a tulajdonostársak egymás közötti megegyezés alapján megszüntetni kívánják a fenti közösséget.
Ha a telekalakítási szabályok szerint a földrészlet megosztható, akkor hagyományos telekalakításról beszélünk. Ha azonban a földrészlet az érvényes szabályok (melyek az építési hatóságnál érdeklődhetők meg) szerint nem megosztható, akkor alternatív megoldásként a használati megosztási megállapodás ajánlható.
Egy ilyen dokumentum rögzíti a felek megállapodását az ingatlan használatáról, és egyértelműen jelzi, melyek a külön, illetve a kizárólagosan használt ingatlanrészek. Például egy ilyen megállapodás alapján az alsó szintet csak az egyik, míg a felső szintet csak a másik tulajdonos használhatja.
A földmérő használati megosztási vázrajzot készít a kialakított területekről, amelyet minden tulajdonos aláír, jelezve ezzel egyetértésüket a tartalommal. A vázrajzon szereplő területi adatokat belefoglalják az ügyvéd által elkészített és ellenjegyzett használati megosztási megállapodásba. Az ügyvéd kiválasztását és megbízását a dokumentum elkészítésével a megrendelő végzi saját költségén. A használati megosztás nem kerül be az ingatlan-nyilvántartásba, sem a térképre, sem a tulajdoni lapra, csak a szerződés mellékleteként szolgál. Egy példányt a földhivatal is megőriz az irattárban, így később, vitás esetekben előkereshető.
4
Tervezési térkép
A tervezési térkép célja a tervezéshez szükséges terepviszonyok pontos meghatározása.
A földmérő földmérési módszerekkel megállapítja a terület terepszintjét és az ott található tereptárgyakat (épületek, fák, utak, járdák, kerítések, támfalak, árkok, közművek stb.).
Az elkészült rajzon célszerű feltüntetni a földhivatali jogi birtokhatár vonalakat.
Ha a terület lejtése meghaladja a 10%-ot, kötelező geodéziai felmérést végezni.
Megrendelés előtt érdemes egyeztetni a tervezővel a rajz méretarányáról, valamint arról, hogy milyen formátumban (DXF, DWG) kell elkészíteni a további felhasználás érdekében.